Gyakori kérdések

Plazma TV

A plazma tv-k két üveglap között elhelyezkedő három alapszínű kamrából álló képpontok nemesgázkeverékkel feltöltve alkotják a képernyőt. Ez a több millió pixelből álló plazmakép nem vibrál és nem torzít. Mivel a plazma tv-k csak a szükséges pixel mennyiséget aktiválják olyan helyiségekbe való, ahol tompább a fény. Ezért van az, hogy a házi mozi alkalmazása mellé a plazma tv ajánlott.

Ami megkülönbözteti az LCD televízióktól az a nézési szög, a mozgásreprodukció és a kontrasztarány. A plazma tv akár 170 fokban is képes kitűnő képet nyújtani. A mozgás megjelenítése reakcióidő mentes, és a kontrasztarány nem csupán többszörös értékű, de a plazma tv-k a sötét képeket sokkal, nagyobb részletességgel produkálják. A plazma tv-nek ráadásul nincs szüksége folyamatos háttérvilágításra, mivel a pixelek közül sötét kép megjelenítésekor kevesebb világít, így áramfelhasználása is kisebb. Világosabb kép megjelenítéséhez viszont szüksége van a nagyobb energia felhasználásra.

Hátránya az LCD tévékhez képest leginkább a beégés veszély, a már említett nagyobb fogyasztás, a kisebb fényerő és a magasabb ár (nagy méret miatt).

Beégés: A beégés a plazma tévéknél már-már városi legendává nőtte ki magát. Valójában nem csak a plazma tévékre vonatkozik a beégés veszély, hanem az összes olyan technológiára ahol foszfor segítségével kerül előállításra a fény. A foszfor tulajdonsága ugyan is az, hogy minél öregebb, annál kevesebb fényt képes kibocsátani. A gond akkor van, ha nem egyszerre kezd el „öregedni” a foszfor, hanem egy-egy képpont csoportban. Ilyenkor a csoport megjegyzi a megvilágított képet és szellemképként megjeleníti a kijelző. Ekkor beszélünk képpont beégésről. Azoknak, akiknek plazma tv díszeleg, a nappaliban nem kell megijednie, ugyanis a gyártók több 10.000 óra beégés mentes futamidőt vállalnak a készülékekre.

Ár: Mivel a plazma technológia drágább, így ár-érték arányban a gyártók nem készítenek bizonyos méret alatt plazma tv-t. 37″ felett gazdaságos a plazma tévék előállítása, azonban ez alatt a gyártók folyadékkristályos, azaz LCD technológiát alkalmaznak. Ezzel nekünk, vásárlóknak tesznek jót, hisz jóval kedvezőbb áron juthatunk hozzá kisebb tv-hez. Ennek hátulütője azonban a kisebb színvonal.

Néhány nagy márka kimagasló teljesítménye

Panasonic az új PDP panel alkalmazásával akár 50%-al is kevesebb energia felhasználást ért el a plazma televízióknál. A Panasonic azonban a dizájn tervezésénél továbbra is konzervatív stílusban alkotja új modelljeit, ezért ha Panasonic tv-t vásárolunk érdemes falra vagy olyan helyre helyezni a készüléket, ahol nem kerül szem elé a hátsó csatlakozópanel nem túl dizájnos része.

Az LG legnagyobb érdekessége az SL széria, mely a keret nélküli tv-t hozta létre, ami nem igazán keret nélküli, csak egy síkban van a TFT panellel. Az SL9000 és az SL 8000 is HD felbontású panellel működik, és a 2ms-os válaszidővel igen jól felszereltek lettek. Jó tulajdonsága még, hogy lejátsszák például a DivX HD tartalmakat akár USB-ről is, valamint van bennük Bluetooth adapter.

Philips kivonult a plazma tv gyártásának soraiból, az LCD televíziókra összpontosít. Ennek a döntésnek egyik oka az volt, hogy nem rendelkezik saját plazmapanel – gyártással így nehezebben képes felvenni a versenyt a konkurenciával. A másik fő ok, hogy a fejlett LCD tv-k esetében már igen komoly kép megjelenítési technológiával rendelkezik és a vevők már nem tudják eldönteni a két technológia közötti különbséget, így az árban kedvezőbb LCD termékeket részesítik szerintük előnyben.

Samsung a világ egyik legnagyobb kijelző gyártó cége, most egy új irányba tekint, mellyel elképesztően élethű, térhatású, kristálytiszta képet biztosító modellel gazdagítja kínálatát forradalmian új, 3 dimenziós hatással felvértezett televíziókkal. A Samsungnak egyébként is széles a termékpalettája, ezt a 3D-s technológiával ellátott plazma tv-t elsősorban a játékőrülteknek szánták, nem csoda, hiszen ezt az újítást az Electronic Arts-al közösen szorgalmazták.

LCD, Plazma, LED tv?

Jelen cikkel egy háromrészes, részletes cikksorozatot indítunk el az LCD, a Plazma illetve a LED tévékről, melyekben külön-külön részletesen bemutatjuk előnyeit, hátrányait és kiegészítjük néhány vásárlási tanáccsal.

Talán látod, talán nem, de ma már akkor is lecserélsz (tisztelet a kivételnek) dolgokat, ha még egyébként funkcionálisan használható lenne. Volt idő, amikor az autót közlekedéshez, a tévét tévénézéshez vásároltuk hosszú időre. Ma a tapasztalatok alapján ez már nincs így.

Miért van ez? Talán azért, mert az egy főre jutó tévéreklám, internetes hirdetés és reklámújság, ami azt kommunikálja, hogy ezt, mert könnyű, azt mert kerek, amazt mert lapos – tehát mert nekünk az jó – „több mint a személyi jövedelemadónk”. És talán az is közre játszik a tévé piacon, hogy évente több generációváltás is megfigyelhető, amitől nehéz eldöntenünk, hogy mit, mikor, mennyiért vásároljunk meg.

Nagy szerencsénk azonban, hogy azért még könnyen meghatározhatjuk azt, melyik technikának (LCD, Plazma, LED) milyen előnyei és hátrányai vannak. Mindhárom típusra igaz, hogy (és talán ez a legfontosabb tanácsunk a tévékkel kapcsolatban) mindenképp már csak Full HD (1920×1080) felbontású készüléket vásároljunk, minél több HDMI port legyen rajta és igen, kell az USB illetve a DVI és/vagy analóg VGA bemenet.

Mire használhatjuk ezeket?

Full HD felbontás: Soha nem látott minőségű kép

HDMI port: Különböző, szintén Full HD-s készülékek csatlakoztatása a tévéhez, pl.: Számítógép, DVD, Blu-ray, és egyéb média lejátszók. Minél több van belőle, annál jobb, mert annál több HD eszköz csatlakoztatható egyszerre.

DVI, analóg VGA port: PC-t, laptopot, (melyeken nincs HDMI csatlakozó) csatlakoztathatunk a tévéhez. Hidd el nem olyan rossz több mint egy méteres (40″) monitort használni a munkához, játékhoz vagy csak az egyszerű böngészéshez.

USB port: Szerintem ez a legjobb dolog a Full HD kép után, amit kitalálhattak. Ha olyan tévét vásárolsz amin van USB port, elképesztően egyszerű és kényelmes lesz a filmnézés (vagy bármilyen más médiafájl). Nem kell hozzá a filmet lemezre írni, nem kell hozzá DVD lejátszó, egyszerűen csak egy PanDrive-ról játszhatjuk le a filmet.

Fontos még a tévéknél a minél nagyobb kontrasztarány illetve minél kisebb válaszidő (5-6ms alatti érték esetén már nem lesz gond a mozgás követéssel).

A Plazma technológia előnyei

  • Szinte bármilyen szögből nézheted
  • Hatalmas kontrasztarányokkal rendelkezik
  • Nincs elmosódás, ezért játékokra is alkalmas
  • Élethű színek
  • Nagyfokú részletesség
  • Jó színhűség
  • Nincs bevilágítás

Hátránya:

  • Magasabb a maximális fogyasztás
  • Beégés veszély
  • Kisebb fényerő

LCD TV előnyei

  • A Plazma tévékhez képes kisebb méretben is kapható
  • A fogyasztása is kisebb a plazmához képest
  • És nagyobb a fényereje is

LED technológia

A „LED”-es tévék LED diódákat használnak az LCD panel megvilágítására, ezért magas a kontrasztarányuk és kevesebb energiát fogyasztanak. Ennek eredménye a mély fekete szín és a fehér szín valódinak hat. Egy mondatban: plazma és hagyományos LCD előnyei ötvözése.

  • Kisebb fogyasztás az LCD-hez képest
  • Világosban is élénk színek

Természetesen a technológiák külön-külön való kifejtésében a dolgok legmélyebb részleteibe is belemegyünk, azért ha tévé vásárlása előtt állsz, figyeld a weboldalt vagy kérj tanácsot!

Fogalommagyarázat

Ez az oldal azok számára készült, akik nem igazodnak el az elektronika bonyolult világában. Az alábbiakban megpróbáltuk összegyűjteni a leghasználatosabb kifejezések magyarázatát. Amennyire lehetséges, megkíséreltük hétköznapi nyelven, tömören a lényeges információkat leírni. Reméljük, hogy a kezdő felhasználók számára, megfelelő segítséget tudtunk nyújtani.

A következő kifejezések találhatók az oldalon:

DVD/digital video disc/digitális kép lemez

Az egyoldalas DVD lemezen több mint két óra a kétoldalas, kétrétegű lemez akár 8 órányi (17 gigabájtnyi) kitűnő minőségű kép- és hanganyag tárolható. A kép digitálisan, tömörített formában kerül rögzítésre a lemezre. A hang szintén digitálisan, 8 sávon (nyelven), sávonként 8 csatornán kerülhet felvételre. A DVD lemezre rögzített anyagok egyik óriási előnye, hogy amíg a lemezt fizikai sérülés nem éri, addig minőségromlás nélkül tárolhatók a felvételek, rendkívül hosszú ideig. A DVD formátum, számtalan előnnyel rendelkezik a mindenki számára ismerős, VHS rendszerhez képest. Pl.: harminckétféle felirat elhelyezésének lehetősége, minden lemezen egyedi menük és egyszerű interaktív szolgáltatások, nézőszög választási lehetőség, a lemez bármely pontjának gyors elérése (nincs tekercselés), nem érzékeny a mágnesességre, beállítható korhatárszintek, kis méretű adathordozó, jó minőségű állókép és képlassítás, programozhatóság, véletlen sorrendű lejátszás, ismétlés. A DVD lemezek lejátszására használt lejátszók nagy előnye, hogy kompatíbilis az audio CD formátummal is, továbbá (lejátszóktól függően) támogatja a CD-R, CD-RW, VCD, S-VCD és MP3 formátumok lejátszását is.

Video CD /VCD/

Kompaktlemez, amely digitálisan rögzített kép és hanganyagokat tartalmaz. A képtömörítés az MPEG 1 formátumon alapul. Ezzel az eljárással a képadatok, akár 1/140 arányban is összesűríthetők, ami azt jelenti, hogy így lehetőség nyílik, egy normál CD lemezre akár 74 perces műsor rögzítésére is. Két verziója használatos az 1.1 verzió és a 2.0 verzió. Gyakorlatban a minősége, sokszor nem éri el a VHS minőséget (tömörítéstől függően).

Super Video CD /S-VCD/

A DVD formátum megjelenését követően kifejlesztésre került az (SVCD) formátum. Elterjedéséhez igen rövid időre volt szükség (az alacsony költségű előállítási lehetőségek miatt). A kép- és hangminőség tekintetében az S-VCD a Video CD és DVD között található. Felbontása nem éri el a DVD szabvány határait, de jó alternatívát kínál egyes felhasználók számára. A hang egy vagy két, kétcsatornás MPEG-2 layer II kódolású hangsáv formájában kerülhet a lemezre, de lehetőség van Surround hang rögzítésére is. A kép és hangsávok mellett a DVD-hez hasonlóan, akár négy nyelven is rögzíthetők feliratok a lemezen.

Kétrétegű lemez

A kétrétegű (dual-layer) lemez két rétegben tartalmaz adatokat. A felső réteg félig átlátszó, így a lézersugár az alsó réteget is tudja olvasni. Mindkét réteg ugyanazon az oldalon van, ezért a kétrétegű lemezen közel kétszer annyi adat tárolható, mint az egyrétegű lemezen, ez kb. négyórányi képanyagot jelent. Azok a filmek, melyek két óránál hosszabbak, mindkét rétegét elfoglalják a lemez egy oldalának. Amikor a lejátszó réteget vált, a kép és a hang megállhat egy pillanatra. A leállás hossza függ a készüléktől és a lemezektől is, de nem számít hibának.

DVD lejátszó készülék

A DVD szabvány szerint rögzített lemezek lejátszására szolgáló készülék. A jelenleg kapható készülékek többsége, további formátumok lejátszására is képes pl.: audio CD, CD-R, CD-RW, VCD, S-VCD és MP3. általában nem tartalmaz beépített erősítőt és ezért, egy külön hangfrekvenciás erősítővel rendelkező egység szükséges a hangok meghallgatására. Ez lehet, pl. a televízió hangszórója, erősítő plusz hangszórók, aktív hangfalak, vagy egy hi-fi torony. A megfelelő házimozi hatást, minimum 6 (5.1) hang csatornával lehet elérni (a különböző virtuális surround, háttérhangszóró nélküli megoldások csak egy képzeletbeli térérzetet keltenek, ezért javasoljuk a teljes rendszer kiépítését). Minőségi kategóriákon kívül, rendszerint kétféle változatot különböztetünk meg (több szempont szerint is csoportosíthatók lennének, de az alábbi különbséget vásárlás előtt feltétlen figyelmükbe ajánljuk). Az egyszerűbb kivitelekbe nincs beépítve az analóg 5.1 kimenettel rendelkező Dolby Digital dekóder a másik kivitelbe, pedig beépítésre került.

Házimozi szett

Általában a szettek tartalmazzák a következőket: DVD lejátszó- erősítő- és rádió- egybeépítve, hangszórók (6 db), távirányító, összekötéshez szükséges (megfelelő hosszúságú) színjelölésű kábelek. A házimozi szettek (DM-R400, DM-R500), remek alternatívát kínálnak azon felhasználók számára, akik kisebb ráfordítással, egyszerűen szeretnék otthonukba varázsolni a mozi élményét. A szettek alkalmazása esetén, nincs szükség bonyolult kábelezésekre, hosszú órákon keresztüli telepítésre és fejtörésre a komponensek vásárlása előtt (mit mivel lehet, hogyan szól együtt stb.). Egyszerűen csak a televíziót a színjelöléssel ellátott hangszórókat kell csatlakoztatni és néhány beállítás után már használható is a készülék. Fontos követelmény a bemenetek megléte a készüléken, mivel az otthonunkban található egyéb készülékek (mint pl.: videólejátszó, TV játék, lemezjátszó stb.) is meghallgathatók a rendszeren keresztül. A beépített erősítők a modernebb készülékekben már digitális kivitelben készülnek, melyekhez speciálisan illesztett, hangváltó nélküli hangszórók csatlakoznak. A készülékek általában az alábbi minimális paraméterekkel rendelkeznek: DVD, audio CD, CD-R, CD-RW, VCD, S-VCD és MP3 lejátszás, Dolby Digital és DTS a hangszórókimeneten, digitális erősítő, programozható rádió, audio bemenet, teljes körű távvezérlés, minimum 5db szatellit- és 1db mély hangsugárzó a csomagban. Amennyiben komplett házimozi szettet szeretne vásárolni, úgy feltétlen győződjön meg arról, hogy mit tartalmaz a szett (léteznek DVD lejátszó- háttérhangszóró- vagy rádió nélküli készülékek is)!

Dolby Digital

A Dolby Laboratories Corporation által kifejlesztett digitális hangtömörítési technológia, 5+1 csatornás surround kódolású eljárás. (A veszteséges AC-3 kódolást alkalmazza az eredeti PCM hangra 48 kHz-es mintavételezéssel, legfeljebb 24 bites felbontással. A bitráta 64 kb/s-tól 448 kb/s-ig terjedhet). Ebben a rendszerben a két első csatornán kívül egy középső csatorna (elsősorban beszédhangokra), két hátsó csatorna és egy elkülönített mélyhang csatorna alkalmazásával érik el a filmszínházhoz hasonló hatást. A kiváló csatorna szelektivitási jellemzők a műsor csatornánkénti rögzítésének és digitális feldolgozásának köszönhetők. Az 5.1 csatornás audio kimenettel rendelkező lejátszók esetében a Dolby Digital dekóder a DVD lemezen található Dolby Digital kódolású jeleket, hat külön csatornára osztott analóg audio jellé alakítja át. A következő csatornákra van felosztva: első jobb/bal, hátsó jobb/bal, center (középső), subwoofer (mélyhangszóró). A régebbi típusú erősítőkön előfordul, hogy csak 5.1 analóg bemenettel rendelkeznek (digitálissal nem). Ezek a készülékek, csak külön csatornánkénti audio kábelekkel köthetők össze a DVD lejátszókkal (a Dimarson DM-350-es típus készülék jó alternatívát kínál erre a megoldásra). általában, a jelenleg kapható 5.1 csatornás erősítők már rendelkeznek digitális bemenettel és ezért nincs szükség beépített 5.1-es kimenettel rendelkező Dolby Digital dekóderes DVD lejátszók használatára. Az analóg 5.1-es kimenet nélküli lejátszó készülékeknél digitális úton (1 koaxiális vagy optikai kábelen) történik a 6 audio csatorna jelének továbbítása (pl. Dimarson DM300 DVD lejátszó)

DTS /Digital Theater Sound/

A DTS részben hasonló Dolby Digital 5.1 rendszerhez. (Veszteséges tömörítést alkalmaz az eredeti PCM hangra 48 kHz-es mintavételezéssel, 24 bites felbontással. A bitráta 64 kb/s és 1536 kb/s között lehet.) Gyakorlatban a hangminőség javulásával jellemezhetjük, mivel a tömörítési arány alacsonyabb, mint a Dolby Digital rendszerben. Mivel sok különbség lehet a gyártás, keverés, dekódolás és a referencia szintek között, szinte lehetetlen pontosan összehasonlítani a két formátumot (a DTS általában hangosabb, néhány esetben jobban kevert, ezért az alkalmi összehasonlításkor jobbnak tűnik). általában a készülékek digitális kimenetén keresztül kapjuk meg a DTS jelet (csak néhány készülék képes 5.1 kimeneten szolgáltatni, de mivel így analóg formában kerül továbbításra az audio jel, ezért nem sok előnye van ennek a megoldásnak). A DTS formátum használatához (amennyiben a készülék nem rendelkezik DTS 5.1 kimenettel) szükség van a DVD lejátszó és az erősítő DTS kompatibilitására. Ez a készülékeken egy lógóval fel van tüntetve.

MP3

Az MP3 egy világszerte elterjedt tömörítési technológiai szabványt jelent. Egy digitális fájlformátum, mely a CD standardnak megfelelő audio fájlokat képes tárolni az eredeti tárterület, mintegy egytizedének felhasználásával, jelentősebb minőségromlás nélkül. MP3 kódolással akár tíz hagyományos CD anyagát is átírhatjuk egyetlen lemezre.

Régiókódok

A DVD lemezek és lejátszók különböző régiók szerint lettek besorolva. Egy földgömbre nyomtatott szám mutatja a régiót. 8 különböző régiókódot különböztetünk meg. A készülékek felépítésüktől függően, megkülönböztetik az eltérő régiójú lemezeket és csak a készüléken feltüntetett régiókódnak megfelelő lemezek lejátszására alkalmasak (léteznek független- vagy beállítható régiókóddal rendelkező készülékek is).

  • 1: Egyesült államok, Kanada
  • 2: Japán, Európa, Dél-Afrika és Közép-Kelet
  • 3: Délkelet-ázsia és Kelet-ázsia
  • 4: Ausztrália, új-Zéland, óceánia, Közép-Amerika, Mexikó, Dél-Amerika és a Karib szigetek
  • 5: Kelet-Európa (a volt szovjet államok), India, Afrika, észak-Korea és Mongólia
  • 6: Kína
  • 7: Fenntartott
  • 8: Speciális

Nézőszög választás

Egyes DVD lemezeken a jeleneteket több nézőpontból, (kameraállásból) rögzítették és így kiválasztható a kívánt nézőszög. Ez a funkció, csak abban az esetben működik, ha ezt a DVD lemez támogatja. Egyenlőre néhány lemezen található csak ilyen lehetőség, mivel 2-3 nézőpont 2-3-szor nagyobb helyet foglal el, továbbá a rögzítése bonyolultabb munkát igényel mint a normál eljárásoknál.

Video kimenetek

A lejátszó és televízió készülék közötti csatlakozásra, többféle lehetőségünk is van. DVD lejátszóknál a VHS-nél még megszokottnak mondható RF mód (antenna kábelen keresztül) már nem használatos a gyenge minőségi jellemzők miatt. Minden DVD lejátszó készüléken található, legalább egy video kimeneti csatlakozó (RCA, Scart). Rendszerint, alapkészülékek kivételével, több variációt is biztosítanak a gyártók a megfelelő csatlakoztatáshoz, melyeket az alábbiakban mutatunk be. A különböző módok között, meglepő minőségbeli különbségek lehetnek és ezért ajánlatos összekötésnél a maximális lehetőségeket kihasználni.

Kompozit video

  • Mindhárom videojelet egy jellé alakítja. Szabványos (általában sárga) RCA video aljzaton, vagy Scart csatlakozón keresztül lehetséges a kapcsolat. Szinte minden jelenleg használatos TV készülékeken megtalálható egy kompozit video bemenet. Ez a formátum minőségileg a legrosszabb variáció

RGB

  • A képjelet piros, zöld és kék színkomponensekre bontja. Nagyrészt elkerüli a TV jelfeldolgozó rendszerét. Az egyik legjobb DVD lejátszó TV készülék közötti összeköttetésként számon tartott videojel átviteli kapcsolat. A készülékek között csak teljes bekötésű Scart kábel (21 póluson bekötött) segítségével lehetséges az RGB kapcsolat

S-Video

  • Az S-Video egy komponens videojel formátum, amely megtartja a képjelek fényerő (luminancia, Y) és szín (krominancia, C) összetevőit. így jobb képátvitelt tesz lehetővé, mint a kompozit video, mivel a jel fényerő és szín komponensei nem interferálhatnak egymással. (Gyakran tévesen S-VHS-nek nevezik)

Komponens Video

  • Ez a formátum a képjeleket, három különálló összetevőre bontja: két színkomponensre (Cr és Cb) és fényerőre (Y). Az RGB mellett, ezt tartják a lejátszó készülék és képernyő közötti legjobb kapcsolatnak. általában 3 RCA (piros, zöld, kék) csatlakozón keresztül történik a csatlakozás.

Hang kimenetek

A lejátszó és az audio készülék vagy televízió közötti kapcsolatra, sokféle mód áll rendelkezésre, attól függően, hogy milyen rendszert alakítunk ki. DVD lejátszók esetében, a készülék minimum egy sztereó hang kimenettel rendelkezik és ezt használva, csak sztereóban hallgathatjuk a műsorokat. A DVD lemezeken általában 6 külön csatornára (létezik 2 csatornás is) bontott hangokat rögzítenek, ezért a megfelelő térhangzás eléréséhez szükséges mind a 6 csatorna jelének a továbbítása. Ez történhet analóg vagy digitális úton is.

Analóg sztereó

  • Két RCA (piros és fehér), vagy Scart csatlakozón keresztül. általában televízióval vagy sztereó hifitoronnyal való összekötéshez használják. Dolby Surround hanganyagok továbbítása is lehetséges rajta, melyet egy dekóder négy csatornára bont szét az erősítőben.

Többcsatornás (5.1) analóg hang

  • Szükség van egy többcsatornás vagy “Dolby Digital ready” erősítőre hat bemenettel. Ebben az esetben, hat RCA csatlakozó található mind a készüléken mind az erősítőn /Front R-L (első jobb-bal), Surround R-L (hátsó jobb-bal), Center (közép), Subwoofer (mély)/. Ezt a megoldást nagyrészt a néhány évvel ezelőtti készülékeken alkalmazták, de a jelenleg kapható 6 csatornás erősítőkről általában már hiányzik, mert digitális bementtel látták el a készülékeket.

Digitális hang

  • Szinte minden DVD lejátszónak van digitális hang kimenete. Ez a kimenet képes a Dolby Digital (AC-3) a DTS és az MPEG-2 hang továbbítására. A DTS hangsávot tartalmazó lemezeknél “DTS Digital Out” jelzéssel ellátott lejátszóra és egy DTS dekódert tartalmazó erősítőre van szükség. Néhány lejátszó koax (SP/DIF), néhány üvegszálas (Toslink) csatlakozóval rendelkezik, de van olyan is, melyen mindkettő megtalálható. Az optikai kábelre nem hatnak az elektromágneses interferenciák, de sérülékenyebb és nem lehet nagy szögben megtörni. Mivel digitális jelről van szó, minőségi kábel esetében ugyanazt az eredményt érhetjük el mindkettővel. Amennyiben lehetősége nyílik rá, válassza ezt a megoldást, mert minőségileg ez a legjobb összekötési mód, másrészt így nincs szüksége beépített 5.1 analóg kimenettel rendelkező AC3 dekóderes lejátszó készülékre.

Méretarányok

A képet a DVD lemezeken 4:3 (hagyományos TV alak) vagy 16:9 (szélesvásznú) formában tárolhatják. A szélesség-hosszúság aránya a hagyományos TV-nél 4 a 3-hoz; más szavakkal, 1,33-szor szélesebb a magassághoz viszonyítva. Az új szélesvásznú televíziók, főleg a 16 a 9-hez méretarányúak; azaz 1,78-szor szélesebbek magasságukhoz viszonyítva. A DVD-t kifejezetten úgy tervezték, hogy támogassa a szélesvásznú megjelenítőket. A szélesvásznú 16:9 anyag tárolásakor a lemezen a képet vízszintesen összenyomják, hogy beleférjen a szabványos 4:3 téglalapba, majd a lejátszás során újra széthúzzák. Mozifilm esetén a video átírás jóval komplikáltabb, mivel manapság a legtöbb mozifilm 1,66, 1,85 vagy 2,4 arányú. Mivel ezek nem felelnek meg az 1,33-as vagy az 1,78-as TV formának, ezért két megoldást alkalmaznak.

A letterbox azt jelenti, hogy a képet a mozi méretarányainak megfelelően rögzítették, ami szélesebb mint a hagyományos és a szélesvásznú TV. Fekete csíkokkal (melyeket képszegélynek hívnak) takarják le a kép alsó és felső részét. Néhány film, főleg az animációs és az európai filmek 1,66-os méretarányban készülnek. Ezeknél is alkalmazható a letterbox az 4:3-as megjelenítőnél, illetve a sidebox (vagy windowbox) az 16:9-es TV-knél.

A pan&scan módszerrel a mozifilmeket úgy másolják, hogy a szélesvásznú képen a TV-képernyő arányainak megfelelő részt másolják, aminek a helye a szélesvásznú képen belül változhat (jobbra-balra). Sok régi film video változata ezzel a módszerrel készült és így a képéből jelentős részek vesznek el. Jelenleg a legtöbb filmet lágy keret segítségével forgatják, ami azt jelenti, hogy a teljes 4:3 méretarányt kihasználják. A kép tetején és alját letakarják a moziban, de a videóra átírás folyamán a teljes 4:3-as kép használható a pan&scan során.

Korhatárszint beállítás

A DVD olyan szülői beállítási lehetőségekkel rendelkezik, amely megakadályozza a lemez lejátszását, vagy ugyanazzal a lemezzel a film másik változatát vetíti. A lejátszókat a képernyőn megjelenő menü segítségével lehet beállítani egy bizonyos korhatár szintre. Ha a lemez kategóriája ennél a korhatárszintnél magasabb, akkor a készülék nem játssza le a filmet. Néhány esetben a lemez különböző műsorai különböző kategóriába esnek. A korhatár beállítását jelszóval is le lehet védeni.

3D surround

A 3D funkció használata, sztereó üzemmódban lehetővé teszi surround hanghatások utánzott élményét. A két első hangszóróval virtuális hátsó hangsugárzókat hoz létre.

Lekeverés Down Mix

Abban az esetben, ha DVD lejátszó nem 5.1 csatornás rendszerben működik, úgy lehetőség van a 6 csatornának az analóg sztereó kimenetre való lekeverésére. Lejátszóktól függően több lehetőség közül választhatunk, pl. sztereo, virtual surround stb.

Teszt hang

Egy készülék által generált hangfrekvenciás jel, melyet megfelelő sorrendben automatikusan változtatgatva csatornánként kapcsol a készülék kimeneteire. Ezzel ellenőrizhető a csatornák pontos bekötése és hangerő beállítása.

Hang késleltetés

A hallgató távolsága helységtől függően változhat a hangszórókhoz képest. A hangok, távolságtól függően hosszabb- rövidebb idő alatt érik el a hallgatót és ez a hangélményt módosítja. Ezt a problémát a csatornák hangjának késleltetésével kiküszöbölhetik. általában lehetőség van 1-15 Ms-os késleltetésre. A készülékeknél vagy m-ben vagy ms-ban történhet a beállítás. Amennyiben ms-ban lehetséges csak az állítás úgy egy táblázat segítségével könnyedén meghatározható a megfelelő érték.

Dinamika tartomány kompresszió

A házimozi hatás eléréséhez a filmkészítők megpróbálják kiemelni a különböző hangeffektusokat a normál hanganyagból a minél nagyobb hatás kedvéért. Az átlag felhasználó ebből csak annyit érzékel, hogy egyszer nagyon hangos máskor alig érteni a szöveget. Tulajdonképpen, ennek így is kellene működnie, hiszen ha egy robbanás és egy suttogó hang ugyanazzal a hangerővel szólalna meg akkor nem nevezhetnénk igazi mozinak. Ez a funkció lehetővé teszi, hogy a moziknál megszokott jelentős hangerőkülönbségeket összenyomjuk egy kevésbé széles tartományra, azaz közel hasonló hangerőn hallgatható a filmek minden részlete. A készülékek többségében általában többfokozatú beállítás lehetséges.

Digitális erősítő

Néhány évvel ezelőtt kezdődött el, egy igen speciális ág továbbfejlesztése, mely eredményeként megszülettek a digitális erősítők. Hagyományos (analóg) társaikhoz képest jelentős változáson mentek keresztül. A jelfeldolgozás digitális úton történik, ami gyakorlatilag nagyon csekély minőségromlást eredményez. A hatásfokuk jóval magasabb, mint analóg társaiké, mert hőveszteséggel szinte nem számolhatunk. Helyigényük kisebb, nem igényelnek komoly tápegységeket (már korszerű kapcsolóüzemű tápegységekről működnek) és hűtőbordákat, így a kialakított készülékházak is kecsesebb formában készülhetnek.

Röviden a működéséről: A digitális erősítőnél a bejövő jelet egy magas frekvenciájú (250kHz fölötti) kapcsolójellel modulálják. A kimeneti négyszögjel szélessége a bemeneti hangjellel lesz arányos. A négyszögjel erősítése minimális veszteséggel (3-5%) történik, utána a felerősített jelből egy alul áteresztő szűrővel visszakapjuk a felerősített hangfrekvenciás jelet. Egy digitális erősítő általában 95%-os hatásfokú, ami annyit jelent, hogy 100W esetén csak 5W a veszteség, amely hő formájában távozik. A mai áramköri kapcsolások kitűnő paramétereket eredményeznek (pl.: intermodulációs torzítás <0,01, frekvencia-átvitel 5-30.000hz, jel-zaj viszony> 105dBA.

TFT LCD monitorok (Thin Film Transistor – Liquid Crystal Display)

Helyigényük jóval kisebb, mint hagyományos társaiké. Vastagságuk 2-3 cm ami egy katódsugárcsöves monitor esetén majdnem 40 cm. Szerény helyigényükön kívül további előnyei: nincs sugárzás, hosszú távú munka esetén kevésbé fárasztó a használata, alacsony fogyasztás, magas felbontású kontúros kép.

Röviden a működéséről: az LCD nem képes fénykibocsátásra. Az LCD az információnak megfelelően a fényt vagy átengedi, vagy nem, ezért minden ilyen elven működő kijelzőnek fényforrásra van szüksége, amit vagy a kijelző mögött vagy a kijelző előtt helyeznek el (természetesen a fényforrás nem látható). A gyártók felhasználták a TFT technológiát a színes folyadékkristályos kijelzők készítéséhez. A képernyő egy aktiv mátrix, ami tranzisztorokból van felépítve. Ez a mátrix csatlakozik az LCD panelhez. Minden tranzisztor egy LCD pont meghajtását képes elvégezni így tehát, minden tranzisztor egy kapcsoló, ami közvetlenül a folyadék-kristály cellát vezérli. Színes megjelenítés esetén, három pontot használnak. Ha a pontok megfelelően közel vannak, akkor egy pontnak fognak látszódni. A három pont az RGB színkeverési eljárásnak megfelelően piros, zöld és kék színű.

Dual-laser

A különböző optikai adathordozók olvasását a dual-laser technológia teszi lehetővé, amely két eltérő hullámhosszú és energiájú lézerrel kezeli a lemezek olvasását. A CD-R lemezek lejátszásánál probléma, hogy a legtöbb lemez olvashatatlan a DVD olvasására használt lézer számára, mert a használt festék nem megfelelően tükrözi vissza a lézersugarat. Sok asztali DVD lejátszó nem olvassa a CD-R lemezeket (főképp régebbi modellek). Megoldásként a DVD lejátszók, két eltérő hullámhosszú lézert használnak a DVD-k és a CD-R lemezek olvasásához. A gyártók többféle megoldást alkalmaznak, pl.: kettős hullámhosszú lézer, megosztott optikai út, kapcsolható lencserendszer.

Zoom

DVD lejátszók esetében, ez a funkció egy kijelölt képrészlet nagyítására szolgál. Általában ez a funkció 2-4 lépcsőben változtatható. Régebbi készülékeken csak állóképnél lehetett használni, de jelenleg megoldott a mozgóképeknél történő használat is. Létezik egy speciális változat is, mely használatakor egy külön kis képben a képernyőn, látható a nagyított terület mérete és helyzete (pl. DM-R500)

ProLogic II

A ProLogic II a ProLogic technológia továbbfejlesztett változata. Mindkét verzió arra szolgál, hogy az első két csatorna jeléből további középső és háttér információkat generál. Az első verziójú eljárásnál a sztereó jelbe kódolt információkat további két csatornára osztották szét. Így az első két csatornán kívül egy center és egy háttér csatornából ált a rendszer. Hátránya, hogy a center és háttér csatornák szűk frekvenciamenetük miatt (kevés mély és magas hang tartomány) szerény hangminőséget produkáltak, továbbá a háttér hangok csak szétosztásra kerültek, azaz ugyanaz szólalt meg mindkét hangszóróból.

A ProLogic II eljárás egy továbbfejlesztett mátrixkódolású technológiát alkalmaz, de már 5 független csatornán. A csatornák szétválasztása, frekvenciamenete kiemelkedően javult az előző eljáráshoz képest. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a térérzet, irányhallás és a hang minőség többszörös javulást mutat az előzőekhez képest.

A ProLogic II funkció használatát, elsődlegesen Hi-Fi videó készülékekhez, Dolby ProLogic kódolásban sugárzott televízió műsorokhoz, TV játékokhoz ajánlják. További érdekessége még, hogy a normál sztereó zenei anyagok surround és center csatornákkal kiegészített hallgatását is lehetővé teszi, megfelelő minőségben.